Manhertz Mariann - A memetika és a nyelvtudomány
A nyelvtudományon belül a szemantika és a nyelvtörténet számára lehet hasznos a mém diszciplína. Blackmore szerint a memetika a nyelv fejlődésének új megközelítéséhez vezet; és a memetikai modell értelmezése alapján láthatjuk, hogy a nyelv a mémek által alakult ki, és a mémek legtökéletesebb vektorává lett. Klaas Chielens nyelvész szerint a memetikai interakciók nagy része a nyelvhasználat útján történik. Párbeszédek, publikációk és egyéb társadalmi érintkezések a nyelvünk nélkül lehetetlenek volnának, és fordítva is igaz a mémek sem tudnának ennél ideálisabb közegben terjedni. Sok tudós ezért a nyelveket vírusnak tekinti (nyelvvírus = language virus) . Ezen állítások fényében az emberi kommunikáció tehát nemcsak a Jacobson által leírt kommunikáció és nyelv funkcióként értelmezhető, hanem úgy is, mint a mémek tökéletes replikációs módszere. A memetikusok úgy vélik, a mémek önkénye miatt születek meg nyelveink. A következő példa azt illusztrálja, hogy szavaink hosszú memetikai szelekciós folyamat eredményei: Bárczi Géza Magyar szófejtő szótárából megtudhatjuk, a régies föveg szó úgy keletkezett, hogy 1585-ben egy szótárban sajtóhibával szedték a söveg (süveg) szót, feltehetően a régi s és f betű hasonlósága miatt. Ezt a későbbi kiadások megtartották, és a többi szótár is átvette, mert a szótárírók a fő szó főnévi származékát látták benne. Egy spontán variációképződés és lemásolódás folyamatát láthattuk, amely bizonyítja, hogy a nyelv kialakulása és fejlődése a memetikai evolúció szabályszerűségei szerint történik. A memetikus elképzelése szerint a nyelv kevés primitív szótagból állt össze; és az lett eredeti nyelv fenotípusa. Ezekből alakultak ki a dialektusok változatai, módosulás, azaz mutáció révén. Ilyen további mutáns formák az írás, Braille-írás, és a jelbeszéd. A memetika továbbá segítséget nyújthat olyan absztrakt és kognitív módon nem értelmezhető nyelvtudományi részterületeken, mint a nyelvtanulás elsajátítása illetve a szemantika. Paul Marsden a szemantika eszköztárából kölcsönzött mind map (gondolat vagy agytérkép) segítségével kifejlesztetett egy módszert, amely által a mémek DNS-t, egy szemantikai DNS-t tud meghatározni. A szemantikai DNS megalkotásához csupán egy jól ismert szemantikai asszociációs játék szükséges, amit mi egyszerűen szóasszociációnak nevezünk. Az agyunk, úgy fogható fel, mint asszociációk hálója. Fogalmainkat asszociációk révén rögzítjük, így az asszociáció segítségével is hívhatjuk őket elő . A mind map (gondolat vagy agy térkép) segítségével feltárhatjuk milyen pozíciót tölt be és foglal el egy gondolat az agyunkba. Megtudhatjuk, hogy egy gondolat mögött milyen jelentés húzódik, vagyis milyen értelmet asszociálunk fogalmainkhoz. A mind map-pel (gondolat térképpel) kicsomagolhatjuk és megérthetjük minden egyes individuum fejében lévő fogalom szubjektív jelentéstartamát. Mondjuk, vegyük az egészséges életmód fogalmát, asszociációi révén (szomszédos jelentésben közel álló fogalmak segítségével) megfejthetjük, hogy egészen pontosan mit jelent egészségesen élni (lsd ábra).
A kifejezéshez csatolt szinonimákat, szomszédos asszociációkat George Zipf (1965) nyelvész a „jelentés génjei”-nek nevezi (’genes of meaning’), melynek mai megfelelője a mém. A mém egységet ennek fényében úgy is definiálhatjuk, „mint a memória asszociációs hálójának metszés- vagy csomópontjai” , írja Marsden. Láthatjuk, hogy a szemantikai DNS, vagy mém halmaz memóriánk szemantikai hálójának egysége; és a mind map módszer segítségével nemcsak a szavak pontos jelentését kapjuk meg, hanem mi magunk is (valós vagy igazi) jelentést társíthatunk tárgyak, cégjelzések stb. számára.
Irodalom:
BLACKMORE, Susan: A mémgépezet. Kulturális gének - a mémek. (ford.: Greguss Ferenc) Magyar Könyvklub, Budapest, 2001.
MARSDEN, Paul: Brand selection, naturally., Proceeding of the Market Research Society Conference, 2000. Március:
CHIELESN, Klaas: The Viral Aspect of Language, http://memetics.chielens.net/master/index.html