MEMETIKAI MÁRKAKUTATÁS
A Darwin’s Marketing Evolution által kifejlesztett technológia alkalmazásánál célunk a memetikai fauna minél teljesebb feltárása, majd e fauna szerkezetének elemzése. A kutatás eredményeként meghatározzuk az éppen vizsgált memetikai fauna (például egy márka vagy egy szolgáltatás) szerkezetét meghatározó fő dimenziókat és klasztereket, amelyek mentén az adott faunához tartozó „gondolat-lényeket” alkotó kisebb egységek, a mémek szerveződnek, majd a fő eredményeket egy mémtérképben foglaljuk össze, mely „biológusszemmel” írja le a vizsgált memetikai faunát.
PURPOSE-FÓKUSZÚ BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ TÁMOGATÁSA MEMETIKÁVAL
Manapság egyre több cég esetében merül fel az igény, hogy belső kultúrájukat felmérve meghatározzák küldetésüket, létezésük lényegét, a világban betöltött szerepük esszenciáját. Ennek elsődleges célja jellemzően az új munkavállalók bevonzása, egyben pedig a régiek megtartása, különös tekintettel az Y generáció képviselőire, akik tudják, hogy mit keresnek: azt a lehetőséget, ahol – Steve Jobs szavaival élve – „they can put a dent in the universe”. Egy olyan munkahelyet, ahol hozzájárulhatnak egy náluk nagyobb dolog megvalósulásához, miközben azt érezhetik, hogy mindennap meghaladhatják tegnapi önmagukat, hogy tagjai valaminek, ami túlmutat rajtuk.
Ez a purpose, a küldetés, a céltudat.
A purpose a XXI. század employer brandingjének egyik kulcseleme. Jelentőségét jól mutatja, hogy egyes kutatások szerint az Y generáció tagjai akár 17-20%-kal alacsonyabb bérért is hajlandóak dolgozni olyan munkahelyen, amely jól definiált, azonosulható, megfelelően kommunikált purpose-szel rendelkezik.
A Darwin's Kft.-nél a vállalati purpose megfogalmazását, és az ehhez kapcsolódó célokat olyan hatékony kommunikációs utak és eszközrendszer kiépítésével támogatjuk, amely segít az Y generációs munkavállalók bevonzásában és motiválásában, illetve amelyeken keresztül a menedzsment eredményesebben közvetítheti elvárásait, céljait a munkavállalók felé.
MÁSODLAGOS MEMETIKAI ELEMZÉS
Mivel ügyfeleink a memetikai projektekkel párhuzamosan számos más kutatási módszerrel is dolgoznak, adott esetben nagy mennyiségű kutatási nyersanyag áll rendelkezésükre. Ezen nyersanyagok másodlagos memetikai elemzésével olyan új tartalmakra tudunk rávilágítani, olyan rejtett struktúrákat tudunk megmutatni, melyek fontos többletinformációt, többlettudást jelentenek, nem ritkán gyökeresen új nézőpontokat nyújtanak megbízóinknak. A költséghatékonyságon túl ennek az addicionális tudásnak a megszerzése teszi vonzóvá a másodlagos memetikai elemzéseket.
Ugyanakkor nem minden kutatási nyersanyag alkalmas memetikai elemzésre. A nyersanyagok előzetes elemzése szükséges ahhoz, hogy megállapíthassuk, vannak-e és ha igen, kellő mennyiségben vannak-e mémek egy-egy anyagban. Ügyfeleinkkel közösen hozzuk meg ezt követően a döntést a másodlagos memetikai elemzési projekt elindításáról.
MEMETIKAI AUDIT
A szóban forgó terület mémjeinek feltárása sajtóelemzések, memetikai mélyinterjúk, memetikai fókuszcsoportok stb. segítségével. A mémek rendszerezése, külcsönhatásaik és terjedési mechanizmusaik feltárása, különös tekintettel a mémek jellegzetes együtteseire és torzulásaira („mutációk”) a különféle „gondolat-lényekben”. A lehetséges memetikai stratégiák meghatározása.
HÁLÓZATELEMZÉS
A hálózatelemzés XXI. századi módszertana ötvözi a természettudományok és a társadalomtudományok eredményeit. Eszköztárunkkal új kommunikációs felületeket, szerkezeteket tárunk fel ügyfeleink számára. A vélemények és az üzenetek terjedése gyorsabbá és hitelesebbé válik, hiszen a közösségek természetes erőforrását, a networköt használja.
MÉMTÉRKÉP
A memetikai audit egyik fő outputja: a szóban forgó terület „gondolat-lényeit” létrehozó mémek rendszerezése: a definiáló, szimbiotikus, immunhiányos, ellenséges és parazita mémek meghatározása. A mémtérkép a memetikai marketingjavaslatok és a kreatívoknak szóló memetikai alapú briefingek kiindulópontja és sarokköve. Egyfajta tükör és tájékozódási segédlet a felhasználó számára arról, hogy milyen mémek élnek róla a köztudatban, és ezek miképpen befolyásolhatók.
GÓCADATBÁZIS
A gócadatbázis a hálózatkutatás legfontosabb eredménye. Azokat a hálózati középpontokat nevesítjük, aki az adott ügyfél üzenetét leghatékonyabban terjesztheti saját networkjében. A gócadatbázis lehetővé teszi a célcsoport véleményformálóinak hiteles megszólítását, segítségével folytonos és természetes párbeszéd alakul ki az érintettek között.
A „TWITTER-MÉM”
Evan Williams, a Twitter amerikai cég egyik alapítója számára, aki kíváncsi volt, hogyan működik az általunk kifejlesztett memetikai marketingkutatási technológia, elvégeztük a „Twitter-mém” memetikai elemzését.
A Twitterrel kapcsolatos mémeket ezúttal – sztenderd technológiánktól eltérően – az adott kutatás paramétereihez igazodva az internetről gyűjtöttük össze: ez az ismétlődések kiszűrése után összesen kb. 600 alfa mémet jelentett.
A klaszteranalízis eredményeként két igen markáns klasztert találtunk, melyek kezdetben elfedték a memetikai fauna valódi struktúráját:
1. Addiktivitás. Az összegyűjtött mémek közel 20%-a kifejezetten arról szólt, azt járta körül, hogy a Twitter egyértelműen addiktív.
2. A Facebook. A mémek további mintegy 15%-a valamilyen formában a Facebookkal hasonlította össze a kutatott kommunikációs felületet.
A klaszterek leválasztása után a következő memetikai dimenziókat sikerült felfednünk:
Twitter – dimenziók 1.
A dimenziók ismeretében megvizsgáltuk, hogy a Facebook-klaszterhez tartozó mintegy száz mém miképpen kapcsolódik a talált dimenziókhoz. Az első három dimenzió alapján csak azt láttuk, hogy minden bizonnyal, ha a Facebookot vizsgáltuk volna, nagyon hasonló memetikai dimenziókat kaptunk volna: van, aki az egyiket és van, aki a másikat tartja jobbnak, hasznosabbnak, szeretnivalóbbnak, de szemmel láthatóan ugyanezek mentén a dimenziók mentén.
Twitter – dimenziók 2.
Az Őszinteség-dimenzióhoz kapcsolódó mémek elemzése világított rá, hogy mi az, ami elsősorban megkülönbözteti egymástól a Facebook és a Twitter mémjeit:
A Facebookon az ember ismerőseinek hazudozik, a Twitteren az ember ismeretleneknek mond igazat.
Az amerikai platformhasználók minden bizonnyal nem ismerik Karinthy Frigyes [1930] versét: „Nem mondhatom el senkinek / elmondom hát mindenkinek.” A memetikai elemzés egyik legfontosabb eredménye: valójában éppen erre való ez a kommunikációs felület, ezt az igényt elégíti ki rendkívül sikeresen.
VIDEÓK
|
Mérő László elméleti memetikai összefoglalója |
Karafiáth Balázs angol előadása a „biomimicri mémről”, a mémek terjedéséről és a memetikai kutatásban rejlő lehetőségekről. (Bay Area Biomimicry Network – San Francisco, 2012. június) |
|
Karafiáth Balázs a Darwin's és a DarwinSanFrancisco társalapítója beszél a start-up vállalkozásokról, és ezen minták mémszerű terjedéséről |
Paul Marsden a memetika és a marketing kapcsolatáról |
|
Richard Dawkins (2009) a Cambridge Egyetemen tart előadást a darwinizmus univerzalitásáról. Dawkins 21.40-től beszél az ötödik hídról, amit Darwins sose lépett át. Ezt nevezi digitális darwinizmusnak, amit neo-darwinizmusnak is szoktak hívni |
Susan Blackmore (2001) az interjúban lelkesen beszél a memetikai evolúcióról és az emberi kultúra és intelligencia fejlődéséről |